Az egyetlen kémiailag lehetséges magyarázat az, hogy vízhozzáadás történt a rendszerhez.
Két eset képzelhető el:
- A glikol fagyáspontja túl közeli a párolgási hőmérsékletéhez. A fagypontjához közel a glikol viszkozitása jelentősen megnő és a glikol lamináris áramlása leáll. A hőcsere lecsökken és a glikol lassan megfagy a hőcserélőben. Egy glikol fagyáspontjának legalább öt fokkal alacsonyabbnak kell lennie a hőcserélőben elérhető legalacsonyabb hőmérsékletnél.
- A rendszerben jelentős iszapmennyiség található. Az iszap lerakódik a legnagyobb nyomásveszteségű és a leghidegebb helyeken, vagyis általában a hőcserélőben. Az egyetlen lehetséges megoldás tehát az újratöltés és a berendezés tisztítása vagy egy by-pass szűrő alkalmazása az iszaplerakódások ellen.
Mindenekelőtt azt javasoljuk, hogy ellenőrizze a rendszerben jelenleg található glikolt annak értékelésére, hogy szükség van-e a teljes lecserélésére.