Hogyan válasszon közvetítőközeget élelmiszeripari alkalmazásokhoz?

 

 

Legyen szó akár egy berendezés vagy egy termék hűtéséről vagy fűtéséreől, hideg tárolásáról vagy fagyasztásáról, a maga sajátos igényeit figyelembe véve, az élelmiszeriparnak képesnek kell lennie optimalizálni a hőtechnikai rendszereit, mivel ezeknek jelentős szerepe van a termelőeszközök fenntarthatóságában és a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálásában.

 

A Climalife ehhez a témához kapcsolódóan szeretné felhívni az élelmiszeripari szakemberek figyelmét arra a tényre, hogy nem létezik „élelmiszeripari” közvetítőközeg.

A Climalife támogatja a hőtechnikai alkalmazások gyártóit, üzembe helyezőit és szakembereit a berendezéseik és rendszereik tervezésében, kivitelezésében és kezelésében. Alkalmazás-specifikus megoldásokat kínálunk az élelmiszerek gyártási vagy tartósítási eljárásait kiszolgáló közvetítőközegeket is beleértve.  

 

 

 


➜     Létezik „élelmiszeripari” közvetítőközeg élelmiszeripari rendszerekhez?

 

Nem, csak olyan közvetítőközegek léteznek, amelyek nem minősülnek károsnak, és amelyek jóváhagyást kaphatnak a használati melegvíz egy lépcsőben történő előállítására.

 

 

Ügyeljen a zavaros meghatározásra! A közvetítőközeg szállítja az energiát (hűtési vagy fűtési) negatív vagy pozitív hőmérsékleteken, valamint véd a fagyás és a korrózió ellen. A glikol (MEG, MPG), vagy 1,3-propándiol, betain stb. alapú közvetítőközegek, amelyek korróziógátló adalékokat is tartalmaznak, a kívánt fagyáspontnak megfelelően vannak hígítva.

Ezek a típusú közvetítőközegek nem élelmiszeripari termékek.

 

A közvetítőközeget „élelmiszeriparinak” nevezni ennek megfelelően teljesen helytelen, és zavart idéz elő a használati és a fogyasztható termékek között.

 

 

 

➜    Milyen közvetítőközeget használhatok egy élelmiszeripari termék gyártási folyamata során?

 

Az élelmiszerek gyártási folyamatához a Climalife olyan berendezéseket ajánl, amelyeknek kialakítása elkerülhetővé teszi / megakadályozza a közvetítőközeg élelmiszerbe történő átjutását. Mivel az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni, még ha az élelmiszerek nem is érintkeznek közvetlenül a közvetítőközeggel, veszélyes monoetilén-glikol (MEG) alapú közvetítőközegeket használni az élelmiszeriparban. Ennek élelmiszeripari környezetben súlyos következményei lehetnek.

 

 

 

➜     Mi a teendő abban az esetben, ha közvetítőközeg szivárog az élelmiszerbe ?

 

A közvetítőközeg kiömlése, illetve az élelmiszerek ezzel történő szennyeződése vagy érintkezése esetén, az élelmiszerek fogyasztásra alkalmatlanná válnak még akkor is ha az adott közvetítőközeg a szabályozás értelmében nem minősül mérgezőnek. Az elővigyázatosság elve alapján a szennyezett élelmiszereket vissza kell vonni a piacról és meg kell semmisíteni, függetlenül a közvetítőközeg jóváhagyásától.

 

➜     Használható MEG alapú közvetítő közeg az élelmiszeriparban?

 

Figyelem, az MEG (monoetilénglikol) alapú közvetítő közegek) lenyelés esetén mérgezőek. Lásd a közvetítőközeg biztonsági adatlapját!